Eszti
Kb. egy oras repulout utan ertem Hobartra. Kisbusszal vagy taxival lehet eljonni a repterrol, tomegkozlekedes nincs oda. Ha csak oda fizetitek a buszt (marmint be a varosba), akkor 11 dollar, ha oda-vissza, akkor 19.

Hobart nagyon aranyos, nagyon videkies es nagyon hideg:)) Nem hiaba, kozel a Deli Sark:)

Tegnap megprobaltam elelmiszerboltot talalni itt a belvarosban, de ilyen errefele gyakorlatilag nincs. Mar epp kezdtem azt hinni, hogy a belvarosiak nem is vasarolnak elelmet, amikor 1,5-2 ora keresgeles utan talaltam egyet a Liverpool Streeten. Villogo tabla jelezte, hogy Supermarket:)))

Holnap Port Arthurra megyek, holnaputan pedig a csokigyarba es vissza Melbournebe.

Mai napon pedig megneztem az itteni volt bortont, ami egyben birosag es kapolna is volt, elmentem a Tasmania Muzeumba, es mindket helyre ingyen lehetett bemenni. A State Library foldszintjen is vagy egy kis muzeumocska, azt is vegigneztem, oda sincs belepodij. FONTOS: a konyvtarban ingyenesen lehet internetezni, elvileg csak egy fel orat, de ha nem vesz eszre senki, akkor tobbet is. Es mivel ket szinten is van internethozzaferesi lehetoseg, ezert ha egyik helyrol elzavarnak, meg mindig folytatni lehet a masikon:)

Richard most mar naponta ketszer hiv, a gyurukrol is beszelgetunk most mar:) Lehet, hogy a vegen egyutt fogunk elmenni megfelelot keresni, mert megiscsak egy eleten at kell majd hordanom:) En szeretnem, hogyha az igen-em tenyleg orokke tartana, es nem ugy akarok belemenni egy hazassagba, hogy "legfeljebb majd elvalunk". Egyebkent mindenki orul nekunk a kornyezetunkben, csak apu van egy kicsit melyponton. Szerinte most a lanyat is elveszti, nem eleg, hogy az edesanyjat el kellett temetnie... Pedig meg a nagyapam is boldog, aki pedig sokkal tobb idot toltott a nagyanyammal, mint apu... Fel is ajanlotta, hogy amikor Richard Magyarorszagra jon, akkor bekoltozhetunk az o lakasaba, s addig o atmegy aludni az en szobamba. Egyebkent ugy majus kornyekere tervezni, hogy jon, es egy egesz honapot akar Budapesten tolteni. Nekem meg surgosen olyan allast kell talalnom, hogy tudjak annyit felretenni, hogy eleg legyen a penzem, amig Sydneyben munkat nem talalok. Csak hogy fogom en kibirni majusig?:) De sebaj, ugyis ezen fog eldolni, hogy tud-e tartos lenni a kapcsolatunk, es nem csak egy hirtelen fellangolasbol szarmazo gyerekes otlet volt-e a lanykeres.
Eszti
Tettem fel par uj kepet a Sydney rovatba, igyekszem majd tobbet is, szepe sorban.


Richard tegnap megkerte a kezem. Vegulis ugy alakult, hogy vasarnap mentem nem hetfon. Azota nagyjabol egyfolytaban egyutt voltunk. Anyukaja atolelt, mosolygott es kerdezte, hogy jol meggondoltuk-e, ismerjuk-e egymast elegge, ill. ismerem-e en Richardot. Erre en visszakerdeztem, hogy o ismer-e engem. Vegulis tenyleg alig ismerjuk egymast, de ma hajnali 2 korul ket gumitomito gyuruvel eljegyeztuk egymast:)

Tenyleg, honnan lehet tudni, hogy o az, akivel le akarom elni az eletem? Mennyi ideje kell ismerni valakit ahhoz, hogy biztosan tudjuk, o a tarsunk? Vagy nincs erre szabaly? Apuval is beszeltem reggel, o majdhogynem szabalyos sokkot kapott. Mondta, hogy azert ismerjem meg kicsit jobban, mielott hozzamegyek.

Tenyleg itt fogom leelni az eletem? Felek, nagyon felek. Felkeszultem en mar erre? Hiszen tenyleg alig ismerem. De van valami a szemelyisegeben, ami vonz, mint a magnes, es nem enged el. Tenyleg ezt akarom? Ill. tenyleg tudom, mit akarok? Itt akarok elni? Es vele akarok elni? Szeretni szeretem, es erzem, hogy o is engem. Es nem en provokaltam ki belole a kerdest. De eleg ennyi, hogy biztosan tudjam, o az eletem parja? 23 evesen elvileg mar erettnek kellene lennem erre, volt osztalytarsaim mar sorra koltoznek ossze a parjaikkal, tobbeknek gyerekuk is van mar, de nekik volt idejuk megismerni egymast. Nekem pedig mindenem van, csak idom nincs. En rogton "osszekoltoztem" vele. Kezdek tisztaban lenni a szemelyisegevel, de az, hogy "kezdek", nem eleg ahhoz, hogy biztosan tudjam, hogy az elkovetkezendo eletem vele akarom leelni. Vagy igen? Vagy ez majd akkor dol el, amikor visszamegyek Magyarorszagra, es meglesz a 16000 km tavolsag kozottunk, hogy nyugodtan at tudjuk gondolni? O azt mondta, eljon Magyarorszagra, de oda nem koltozik. Ez mondjuk termeszetes is. De en annyira bizonytalan vagyok magamban, o meg annyira biztos magaban es kettonkben. Ma karacsonyi buliba megyunk ketten. Holnap este visszamegyek Melbournebe, hetfon megyek Hobartra, es szilveszterkor ismet itt toltok egy hetet.

Hogyan lehet tudni, hogy o a TARSAM, igy, csupa nagy betuvel?
Eszti
... es nem jon tobbe vissza. Elt 79 evet. Ma reggel nem sokkal 6 elott csongott a telefonom. Ekkor otthon nagyjabol este 9 volt. Anyukam volt. Csak annyit mondott: "Meghalt a nagyanyad". Vegulis lehetett ra szamitani. Nagyjabol egy eve, a combnyaktorese ota nem kelt ki az agybol, s egyre csak romlott az allapota. A tudejevel is problemak voltak, csak a 15-20%-a mukodott. Magyar ido szerint pentek reggel vittek be a korhazba, ott egyszer leallt a szive, akkor defibrillatorral meg ujraelesztettek, masodszorra mar nem sikerult... A temetese szerdan lesz. En nem tudok ott lenni. Majd kimegyek hozza a temetobe januarban, ha hazaertem...


Felek az alamimtol. Kb. egy hete azt almodtam, hogy a nagyapam ul egy szobaban egyedul es zokog. Ugyanigy megalmodtam anyai nagyapam halalat amikor 10 eves voltam. Akkor nagy feherseg volt, es egy hang csak annyit mondott, nincs tobbe o. Akkor sem figyeltem oda ra, de nem sokkal az almom utan meghalt. Most is csak rossz alomnak tudtam be, es egy heten belul meghalt a nagyanyam. Osszesen ketszer almodtam ilyet, mind a ketszer valora valt. Szegeny nagypapamnak idegnyugtatot kellett adni. 56 evig voltak hazasok.

Nem merek almodni. Mi lesz, ha ma elalszom, es a nagypapamat latom halva? Nezzetek bar meghaborodottnak, de felek az almaimtol...
Eszti
Ma megyek tovabb Brisbanebol Cairnsbe. Nem is volt rossz az itt eltoltott ido:)) Elso nap elindultam csak ugy egyedul, fel is fedeztem egy bevasarlokozpontot, aholis hirtelen felindulasbol megneztem a Harry Potter aktualis reszet:) Nagyjabol megertettem mirol volt szo benne:) Ja, es ugyanitt egy strandtorolkozot is vettem. Utkozben pedig felfedeztem egy helyet, ahol az internet 1 dollar orankent. Ennel olcsobb lehetoseget nem is lattam. A George Streeten van egy Aboriginal bolt, es ott van 3 gep. Nem is hirdetik, hogy van internet lehetoseg, a dijszabas is egy tabla moge van elrejtve. Nem messze van a Transit Centertol.

Hetfon befizettem egy egesz napos Brisbane-i varosnezesre, a legerdekesebb a delutani resz volt belole. Elmentunk egy olyan allatkertbe, ahol ugy lehetett a koalakkal fenykepezkedni, hogy a karunkban tarthattuk. Nem tul sok ilyen hely maradt Ausztraliaban, a legtobb helyen megtiltottak a koalak "haborgatasat". A kengurukat is kezbol lehet etetni, es ugy altalaban veve egeszen testkozelben vannak az oshonos allatok.

Tegnap visszamentem Gold Coastra a Wet 'n' Wild-ba, ahol hiaba kentem be magam tobbszor, mint ahanyszor lecsusztam egy csuszdan, megis leegtem. De van egy aloe vera-s kremem, itt vettem, az mindenre jo a szunyogcsipestol a leegesen at a rancok eltunteteseeig a dobozon irtak szerint:)) Nem hittem el, de aztan kiprobaltam, es tenyleg hatasos, mert bar latszani meg latszik, hogy leegtem, de mar nem faj es sokkal halvanyabb. Richard ugyan azt mondta, hogy inkabb Bepanthennel kenjem, mert az a csodaszer nem ez, en meg is igertem neki, de inkabb ezt hasznalom:))
Eszti
Most immaron harmadik napja vagyok Gold Coaston. Egesz jol megtanultam mar busszal kozlekedni, ma mar egyszer sem tevedtem el:))) Tegnapelott a viaszmuzeum fele 3szor sikerult eltevednem, tegnap a Dreamworld fele csak ketszer, ma pedig Movie Worldbe egyenesen odatalaltam:)) Minden csak azon mulik, hogy az ember megnezze a buszon, hogy melyik iranyba halad. Egyebkent mindenfele jegyet meg lehet venni a buszsofortol, es mivel a busznak csak egy ajtaja van legelol, el sem lehet bliccelni a jegyvasarlast:))) En egy haromnapos jegyet vettem, kedden pedig minden egyes jegyet kifizettem, de a legtobbet gyalog kovalyogtam. Dreamworld nem tetszett, Movie World annal inkabb. A hullamvasutakat ugyanis imadom, es ez tele van valtozatosabbnal valtozatosabbakkal. A Supermanes meg nem keszult el, de az ranezesre is annyira borzaszto, hogy nem biztos, hogy fel mernek ulni ra. Akit erdekelnek a tema-parkok: www.theme-parks.com.au A wet 'n wildba holnap megyek szerintem, masik variaciom Seaworld a holnapi napra. Majd meglatom, hogy hogy ebredek.

Ami meg alakul:)) : Vigyazat, omlenges kovetkezik, aki nem szereti, ne olvassa!:) Aki a figyelmeztetes ellenere is elolvassa, az pedig utolag ne panaszkodjon, hogy nem szoltam:)

Ugye a multkor meg szenvedtem, de most mar segitek egy kicsit a sorsnak, hogy ugy alakitsa a dolgaimat, ahogy en akarom. Amikor kedden nagyon eltevedtem, es meglattam egy nyilvanos fulket rogton felhivtam Richardot. Aztan o elkerte a mobilszamom, en ugyan megadtam, de mondtam, hogy baromi draga, merthogy magyar, s hogy inkabb sms-t kuldjon. Erre alig tettuk le a fulkeben a telefont, maris csongott a mobilom. O volt. Mondta, hogy azert nem sms-t kuld, mert akkor nem hallja a gyonyoru hangomat:)) Meg beszeltunk egy picit, es aznap osszesen meg haromszor hivott vissza. Este pedig en ot a vezetekesen es kb. 3-3,5 orat beszeltunk. Tegnap ketszer hivott a mobilomon, este pedig ugy saccra 4 orat vagy valamivel tobbet beszeltunk a vezetekesen. Olyan jo volt meg hallgatni is egyutt, mikor epp nem tudtunk mit mondani egymasnak:))) Hihetetlenul szepeket mond, ugy tud udvarolni, mint amire en mindig is vagytam. Tobb gyengedseget kaptam tole ezalatt a rovid ido alatt, mint az eddigi osszes kapcsolataimban egyuttveve. Richard 7 eve szingli, es egesz meghatodtam azon, amit mondott nekem ezzel kapcsolatban: "7 evet vartam rad, de megerte"

Most mar hihetetlenul jol erzem magam vele, tole, altala... Remelem az 5 nap is jol fog alakulni, es talan eljon velem Magyarorszagra. Csak azt nem tudom, hogy miert kellett 16000 kilometert repulno, hogy vegre megtalaljam...:)) Imadom, es os is engem, es ez annyira jo erzes, hogy el sem tudom mondani. O mar jobban szamolja a napokat 12-ig, mint en:)) Egyre inkabb egy alomban erzem magam, csak fel ne ebredjek... Ja, es ma is hivott a mobilomon, s fel ora mulva visszahivom vezetekesen:))
Eszti
Na most segitsetek, mert egyedul nem tudok mit kezdeni az erzeseimmel...

Ugye 83 eves rokonaimnal lakom. Nem verrokonok, hanem nagymamam batyjanak a felesegenek az unokatestvere a bacsi. Most mar ezt is megtudtam, mert eddig mashogy tudtam, mindegy, nem ez a lenyeg. Neki van 3 unokaja, a legidosebb Richard, 29 eves. Tobbszor jott velem varostnezni ugye, en meg szep lassan beleszerettem es o is belem. Kezenfogva maszkaltunk mar egy ido utan, neha nagyon sokaig osszeragadt a szank... :)) Tegnap pedig egesz este Richardeknal voltam, de o akarta, hogy atmenjek. Nagyon rossz volt aztan eljonni, es tudatositani magunkban, hogy en elmegyek Sydneybol, es Cairnsbol visszafele meg osszesen 1 napot leszek itt. Most hihetetlen uresseget erzek magamban, es egyre csak sirok, ha nem lat senki. Megis mit lehet ilyen helyzetben csinalni? Ha igyekszem minel tobb idot itt tolteni Vele, akkor csak meg inkabb belehalok, mikor vissza kell mennem Magyarorszagra. Ha meg nem igyekszem kihasznalni az idot vele, akkor most halok bele... Vagy jobb ezt meg most megszenvedni, mint hagyni, hogy valami sokkal komolyabb kotodes kialakuljon kettonk kozott, es aztan vegkepp itthagyni egy reszet az eletemnek? A vizumomban benne van, hogy no further stay... Azt pedig, mintegy szemrehanyast kaptam meg Richardtol, hogy kettonk kozul nem o az, aki elmegy Sydneybol. Ilyenkor most mi van? Mit tudok en kezdeni ezzel az egesszel? Ilyet meg soha nem ereztem. Az az osszes problemam, hogy nem tudom iranyitani az erzelmeimet esszel... Nem szamitottam en erre, mikor idejottem, de az ember mindig akkor botlik bele az ilyesmibe, ha egyaltalan nem keresi a szerelmet...
Eszti
Mielott nagyon szo erne a haz elejet, hadd hivjam fel mindenkinek a figyelmet, hogy elozo hozzaszolasomban a munkasnegyed idezojelben van. Ott a munkanelkuliek elnek, csak en neveztem el, mert engem arra emlekeztet.

Az elmult napokban is rengeteg izgalmas dolog tortent velem:)) Kedden voltam a Taronga allatkertben es fenykepezkedtem koalaval is:) Lattam fokat, medvet, madarakat, de nekem legjobban a wombat tetszett. Annyira hiperedes, hogy azt elmondani nem lehet. Majd amikor felteszek meg kepeket, felteszem ot is, hihetetlenul aranyos feje van:) Nem tudom, hogy a kepeket mikor sikerul feltenni. Max. 15 nap. Az egyetlen gond vele, hogy meretezni kell, ha nem kene, mar fent lennenek.

Taronga utan komppal atmentunk a tuloldalra (meg mielott elfelejtem, akiknel lakom, azoknak az unokajaval voltam egesz nap), picit bementunk az Operahazba, majd atsetaltunk a botanikuskertbe. Richard egy kerteszetben dolgozik es imadja a novenyeket, igy majdnem minden novenyrol elmondta, hogy mi az es mit kell tudni rola, de engem nem igazan erdekelt ez. Nekem egy virag szep vagy csunya es ennyi. O viszont olyan lelkesedessel beszelt, hogy hagytam, hadd mondja. Meg ugy is tettem, mint aki figyel, de egy szava nem jutott el a tudatomig. Bar a palackfanal meg tenyleg figyeltem.

A kert utan az Aquariumba mentunk, ahol annyira nem is fenykepeztem, csak a videokamerat hasznaltam. Hihetetlenul szep volt, nekem legjobban az a resze tetszett, ahol a capak uszkalnak.

Masnap a nenivel felmentunk Katoombaba. Roppant ertelmes volt, mert olyan kod volt, hogy 3 meterre lehetett csak ellatni, de legalabb elmondhattam, hogy kod elottem, kod utanam:) Vegul megvettem kepeslapon, amit latnom kellett volna. Azt azonban erdemes volt megfigyelni, hogy a 3 busznyi japan turista olyan lelkesedessel fenykepezte es filmezte a kodot, mintha latni lehetett volna valamit:)

A tegnapomat szinten Richarddal toltottem. Voltunk a Luna Parkban, s utana gondosan megmutatott mellette nehany novenyt:) Aztan atsetaltunk a kikoto hidon, setaltunk a Rocksban, majd eljutottunk a Sydney Towerig, ahova en felmentem, de o nem jott velem. Erdekes, de a zart terben nem volt teriszonyom. Lehetett volna am biztositokotelekkel kivulrol korbemaszni, de en okultam a hidmaszasbol, es eszem agaban nem volt maszni itt is:))

Utana meg vegigsetaltunk a Macquire Streeten, lefenykepeztem a State Parliamentet, s negyre ertunk oda az Ausztralia Muzeumba, ami otkor zart:))

Onnan a konyvtarig mentunk vissza, ami mellett lass csodat, volt nehany erdekes noveny:)) Setaltunk a kozeli parkban is (elfelejtettem a nevet, de az biztos, hogy h betuvel kezdodik), majd a nap vegen a Botanikus Kertben kotottunk ki. Minden jo, ha a vege a Botanikus Kert:)

A mai napon Palm Beachen voltam. Nagyon szep ez a part is, csak elkezdett szakadni az eso. Eleg erdekesen azonban, mert csak jobbrol esett, bal oldalon szaraz maradtam.

Este pedig ismet pofatlan voltam, mert (persze megbeszeles utan) megint elmentem Zoliekhoz CD-t irni. Aztan amikor a memoriakartyarol probaltuk letorolni a mar CD-re irt anyagot, kiirta a gep, hogy irasvedett a lemez. Picit panikba estem, de Zoli fia megoldotta a dolgot. Van ugyanis a memoriakartyan egy kis pocok, mint a minifloppykon is, es az valahogy atnyomodott rossz iranyba. Nekem eszembe nem jutott volna itt keresni a problema forrasat:)

Arrafele meg fekete hattyut is lattam:)
Eszti
Megint eljott a blogiras ideje:) A tegnapom fantasztikusan telt. Delelott a belvarost nezegettem meg egy baratommal, akit az internetrol ismerek mar kb.2-2,5 eve. Eloszor a Queen Victoria Buildinget neztuk meg, majd atsetaltunk Chinatownba. Ott ittunk egy cappuccinot valamelyik helyi piacon, s felszalltunk a Monorailre (http://www.monorail.com.au). Tettunk egy teljes kort es utana a kovetkezo korben a kaszinonal szalltunk le. Ott a hatizsakomat le kellett adni, mielott bementunk, s szinten nem kertek az igazolvanyom, hogy elmultam-e mar 18, csak ramneztek es elhittek:) A Casinobol kb. 2 perc alatt Darling Harbour-ben termettunk, s korbesetaltuk, de nem mentunk be se az Aquariumba, se a Tengereszeti Muzeumba. Innen elsetaltunk a helyi Voroskereszthez, de termeszetesen zarva volt vasarnap leven. Fenykepeket azonban csinaltam rola. Hiaba, ha az embernek koze volt a Voroskereszthez 13 evig… Lehet, hogy meg visszamegyek egy elsosegelykonyvet venni, kivancsi vagyok itt mit kell tudni egy vizsgahoz.

Innen a Martin Placere mentunk, ahol egy karacsonyfa is fel van allitva. Az ANZAC emlekmu azonban nagyon semmitmondo. Ket bronzkatona kozrefog egy betonba vesett feliratot.

Martin Place utan Pitt Street kovetkezett. Vegigsetaltunk azon is, s a Queen Victoria Buildingen keresztul atmentunk a vasutallomashoz, ahol megvettem a vonatjegyem Zoliekig. Amig nem jott a vonat, Enis megprobalta elmagyarazni nekem a krikett lenyeget. Az elejen meg becsszo megprobaltam figyelni:) De kb 2 perc utan feladtam. O viszont olyan lelkesen magyarazott, hogy nem volt szivem leinteni.

Zoliekhoz nagyjabol egy ora alatt ertem ki. Talalkoztam a felesegevel es a fiaval is, es nagyon jot beszelgettunk, s meg arra is maradt ido, hogy az o kornyekukon is megmutogassak nekem a fontosabb dolgokat. Itt nagyon sok olyat tudtam meg, amit egy atlagturista sosem fog. Pl. hogy a nem oshonos fakat meg biztosan az elso telepesek ultettek, vagy azt, hogy a helyi “munkasnegyed “ nem a legbiztonsagosabb hely. Ott az utcakon szemet, kiegett autok, graffitik talalhatok, de a latvanyt kompenzalando Zoli megmutatott nekem egy helyet, ahol a “felsobb”-kozeposztaly el. Na ott en csak amultam es bamultam. Olyan hazak Budapesten a Rozsadombon vannak. Itt meg meg csak nem is ok kepviselik a tarsadalom leggazdagabb reteget.

Ma pedig volt egy nagyon halalkozeli elmenyem. Felmasztam a hidra (www.bridgeclimb.com). Tudtam en, tudtam, hogy teriszonyos vagyok, de hogy ennyire, azt nem. Vegig azon gondolkodtam, hogy vajon hamy turista zuhant mar le hidmaszas kozben, es amikor leneztem azon gondolkodtam, hogyha most hirtelen megcsusznek, akkor a biztositokotel elbirna-e. Azon is tepelodtem maszas kozben, hogy mikor fog leszakadni alattam a femlepcso, es hogy er-e valamit, ha akkor a korlatba kapaszkodom. Ehhez meg hozzajott, hogy nagyon fujt a szel es amig az autok szintjere nem ertem, meg a villamos (vagy vonat?) is a fejem folott ment el 2 pillanatonkent, es ugye ettol is rezgett a hid. Mikor felertem, a latvany azert fantasztikus volt. Az Operahaz, masik oldalon a Luna Park meg a mendence mellette, a tenger… De megegyszer azert nem masznek fol:)

Maszas elott eloszor nyilatkozatot kellett kitolteni, hogy nincsenek egeszsegugyi problemaink, es az elerhetosegeinket is meg kellett adni. Utana felvettuk az overalt, akinel taska volt, azt megneztek, majd be kellett zarni egy szekrenybe es a kulcsot a nyakunkba logatni. Csak azt nem tudom, minek volt a security check, ha ugyis ott kellett hagyni a taskat. Az en hajambol meg a csatokat es a hajgumit is kivetettek. A turavezeto rajtam mutatta be a csoportnak, hogy az ovet hogyan kell folvenni es a karabinerek mire valok. Aztan aki akart vihetett magaval zsebkendot, baseball-sapkat, volt megfelelo hajgumi is, amit rogziteni lehetett az overalhoz. (Egy madzag logott ki belole, amit hozza lehetett csatolni az egyik karabinerhez) A zsebkendot a csuklora lehetett tenni egy gumipanttal, a sapkat pedig szinten rogziteni kellett. Aztan jott egy probamaszas, majd kaptunk egy adovevot, amit mindenki az elotteallo emberre tett ra, mert az ov hatan volt neki hely. Azon keresztul beszelt hozzank a turavezeto.

Amikor visszaertunk eloszor alkoholos kendokkel fertotlenitenunk kellett a fulhallgatot, aztan leadni az adovevot, majd levenni a tartozekokat, utana elmehettunk kezet mosni, majd le kellett venni az overalokat is, es kitolteni egy kerdoivet a maszasrol. Aztan mindenki felvehette a bezart dolgait, s mire mindennel keszen lettunk meg is lett a csoportkep. Mindenki kapott egyet a csoportkepbol (harmat keszitettek fent a hid tetejen), es lehetett volna VENNI egyeni kepekbol, de en nem vettem. Eleg volt nekem a csoportkep, ami benne volt az arban.

Azt az elejen meg elfelejtettem mondani, hogy a kitoltendo lap hatuljan pontosan, betunkent be kellett satiroznunk a nevunket, s ezt a vegen az oklevelre nyomtattak, merthogy az is jart a maszasert. A satirozas ugy nezett ki, hogy felulre negyzetenkent egy betut irunk modszerrel be kellett irnunk a nevunket, alatta pedig egyesevel ott voltak fuggoleges oszlopban az abc betui minden negyzet alatt, ott pedig be kellett satiroznunk az adott betut.
Egyetlen tanacsom van azoknak, akik tervezik, hogy masznak: aki tudja magarol, hogy teriszonyos, eszebe ne jusson nekivagni.
Eszti
Orok hala Atasony, sikerult 20 kepet feltennem Sydneyrol:)))

Fantasztikusan szep ez a varos. Egyik amulatbol esek a masik bamulatba:) Ennyire kek tengert meg az eletben nem lattam.

Itt is rokonoknal lakom, s az egyikuk taxis volt 7 evig, ugyhogy ugy ismeri Sydneyt, mint a tenyeret. Csak 83 eves, es kifarad attol, ami nekem semmi. Eddig voltam az Operahaznal, ill vele szemben, hogy a "kotelezo" kepeket meg tudjam csinalni az Operahazrol es a Harbour Bridge-rol. Befizettem egy hidmaszasra is, hetfon megyek majd. Azt hiszem nem vagyok normalis, hogy kiadtam erte 165 dollart, de nem valoszinu, hogy az eletben meg visszakeveredek ide valaha. Az egesz olyan, mint egy alom, csak nehogy aztan felebredjek:)

Lattam kocsibol a State Libraryt, a State Parlamentet, s megalltunk Northheadnel, hogy fenykepeket tudjak kesziteni. Ezek azok a kepek, amiknek nem adtam nevet a Sydney kategoriaban:)

Bondi Beachen is sokat fenykepeztem ma.

A holnapi programom meg zavaros, de remelem egy oran belul kialakul:)

Mindenesetre az biztos, hogy egy szandalt szeretnek venni, mert nagyon meleg van a zart cipomhoz.
Eszti
... latom senkit nem erdekelnek az eletem kis reszletei, de azert megis meselek:) Holnap utazom Sydneybe, egy olyan vonattal, ami majd' megszolal. Countrylink, es ugy mukodik, mint a repulo, marmint 20 kg-s csomagot lehet feladni, igaz, abbol 2 db-t es kezipoggyaszkent 5kg-t lehet felvinni a vonatra magaddal. En Backtracker Rail Passt vettem egy honapra, 250,80 A
UD volt az ara. Feltetele csak egy nem ausztral utlevel volt. Minden utazas elott kerni kell meg hozza egy helyjegyet, ami kulon penzbe viszont nem kerul, es jegyellenorzesnel a helyjegyet, a Rail Passt es az utlevelet kell felmutatni. Melbournetol Brisbane-ig korlatlan szamu utazasra ervenyes Countrylinken, es van benne harom Sydneyben felhasznalhato ingyenjegy, egy a Kek hegysegbe szolo vonatra, egy a visszafele menore, es egy napijegy Sydneyn belul. Akit erdekel: http://www.countrylink.info/ ezen belul kell keresgelni, mert vannak masfajta berletek is, nem csak ez a Backtracker.

Addig is nem akarjatok megirni nekem, hogyan kell kepet atmeretezni, ugy, hogy konnyen fel tudjam tenni a tarhelyemre betarcsazos net eseten is?:))

No puszi mindenkinek, megyek pakolni:)
Eszti
Lassacskan egy hete, hogy megerkeztem. Csupa pozitiv valtozast velek felfedezni magamon:) Tobb uzletben, piacon, postan stb. voltunk, es a legfeltunobb kulonbseg az Magyarorszaghoz kepest, hogy mindenkinek szeles mosoly van az arcan es az utcan szembejovo is megkerdezi "How are ya?" Kezdem megszokni, hogy en is igy tegyek:) A multkor kavekostolo volt az IGA-ban (elelmiszer aruhaz), s kb 10 percet beszelgettem azzal, aki kostoltatott, s o kozben kerdezte, hogy csinaljon-e nekem meg egy kavet. Otthon ez ugy zajlott volna le, hogy odamegyek, elveszem a kavet, megiszom, kozben egy szot nem szolok, s ha vissza akartam volna menni meg egyert, akkor nagyon szuros szemmel neztek volna ram.

Sokkal mosolygosabb lettem ezaltal en is. Egyszeruen erdekelnek az emberek es kedvem van leallni beszelgetni veluk. Ezen kivul pedig, ami nekem magamon a legszembetunobb valtozas: otthon csupa depresszios zenet szerettem hallgatni, Realplayeren is depresszio es melankolia kategoriakat csinaltam csak, miutan osszeomlott a gepem es ujrainstallaltunk mindent, most meg kedvem nincs ilyenekhez, csak gyors zenere vagyom. Konyvekbol is inkabb a komorakat szerettem, nehanyat hoztam is beloluk, de ezeket sincs kedvem kezbevenni. Most eloszor fordul velem elo, hogy amikor azt mondom, ennel szebb mar nem is lehetne az elet, akkor ugy is gondolom.

Lattam a piacon egy csomo kulonfele szuvenirt, a jopofatol a giccsig mindent. Annyi mindent fogok a rokonaimnak vasarolni, hogy nagyon sulyhatar folott leszek hazafele menet :D Otthon van egy barat-csalad, ok mindent imadnak, ami giccs, es mindent megvennenek, amit a Fabri Design-centereben csak latni lehet (Akik nem ismerik a Fabry Showt: ket reszletbol all, a masodik feleben beszelgetni szokott meghivott vendegekkel -ezt a reszet mar nem nezem-, az elso reszeben pedig egyedul bohockodik, es van egy olyan eleme a musornak, hogy Design center, amiben nezok altal bekuldott, keptelenebbnel keptelenebb targyakat mutat be, pl. plussmalac, aminek ha meghuzzak a farkat, akkor rezeg es enekel). Nekik lattam egy nagyon jo ajandekot. Olyan pluss papirzsebkendo tokot, amit ra lehet huzni a pzs teglatest alaku dobozara, es koala meg kenguru van a tetejen, plussallat formajaban.

Tegnap a Crown nevu kaszinoban voltunk rokonaimmal. Az utlevelem termeszetesen itthon felejtettem, de szerencsere elhittek, amikor azt mondtam, 23 vagyok, es nem kertek igazolvanyt, hogy bizonyitsam be. Hihetetlenul jol nez ki az az epulet, kivulrol is, belulrol is. Nem csak kaszino van benne, hanem mozi, disco, biliard stb. is. Mellette pedig az azonos nevu hotel talalhato.

Tul vagyok eletem elso es utolso Vegemite-jan is :)) Nem hallgattam am az okosabbakra, es nekem is feltetlenul meg kellett kostolnom:) Nem is ertette Melinda, hogy miert akarom:)) Hat tenyleg valami borzaszto:) Nekem nagyon sos. De persze a dobozara ra van irva, hogy "Proudly made in Australia". Sorsa az lesz, hogy hazaviszem, es az egesz csaladdal es barati korommel vegigkostoltatom, hatha elfogy:))

Tegnap Melinda uj frizurat is csinalt nekem, nagyon jora sikeredett:) Alapjaraton nagyon hullamos a hajam, o kiegyenesitette a megfelelo kutyuvel, en meg nem hittem a szememnek, annyira jol allt:) Nagyon tetszettem magamnak, kar, hogy mara visszaugrott:)) Nade legalabb ez az apro orom is megvolt az eletemben:))

Valoszinuleg jovo heten mar eljutok Sydneybe, de meg nem biztos. Az viszont biztos, hogy vonattal fogok menni. Epp azt szamolgattam, hogy hosszabb lesz az ut idoben Melbourne-tol Sydneyig, mint Becstol Kuala Lumpurig. De majd veszek valami szennylapot, amit olvasgatok amikor mar meguntam a tajat nezni:)

Eszti
Megprobaltam elkezdeni kepeket feltolteni. Harmadik nekifutasra sikerult 1 azaz egy kepet feltoltenie, azt is 15 perc alatt. Biztos a betarcsazos net az oka. En igazan igyekszem, de nem tudom, hogy lesz-e turelmem ilyen "gyorsasag" mellett feltoltogetni...
Eszti
A mai naprol nem tul sokat tudok irni. Egesz nap esett az eso, amikor meg nem esett, akkor pedig a szel fujt, igy nem tudtam menni sehova. Viszont delutan 1-ig aludtam, es nagyon jot beszelgettem az esotol vedett szobaban:) Remelem holnap mar jo ido lesz, es ki lehet mozdulni.
Eszti
Meg kicsit szokatlan a billentyuzet, az ekezetlenseg, meg ugy egyaltalan minden:)) Harom napja induktam otthonrol, s eloszor egy soha veget erni nem akaro 10,5 oras repules utan vegre leszalltam Kuala Lumpurban, ahol persze nem vartak a hoteltol, hiaba fixaltam le veluk. Kaptam viszont helyette egy megbizhato taxist, aki olyan bobeszedu volt, hogy az egy ora alatt, amig a hotelhez ertunk szinte egesz Malajzia tortenelmet megtudtam. Ekkor mar 22 oraja nem aludtam:)) Annyit viszont sikerult felfognom, hogy nemzeti unnep volt, Hari Raya, ami egy 10 napos unnep Ramadan vegen, egesz pontosan annak lezarasa. Mindenhol csilli-villi diszek logtak, es mindegyikre meg az is ra volt irva, hogy "Aidifiltri" Ha valaki tudja, irja mar meg nekem, hogy mit jelent, mert ezt meg a bobeszedu taxistol sem sikerult megtudnom. Rogton aznap egy felnapos KL korutra is mentem, s egy igazan baratsagos turavezetonk volt. A kilatot es a Batikolast tartom emlitesre meltonak a programbol. A kilatobol egesz KL-t lehet latni, es higgyetek el, gyonyoru. A batikolas viszont nem az, amit Magyarorszagon annak hivunk. Itt viasszal egy mintat nyomnak az anyagra, ezt pedig atfestik a szinekkel. A viasz pedig nem engedi, hogy alaktalanul szetfolyjon a festek, s igy szaradas utan megvan a minta a fantasztikus szinekkel. Onnan lehet tudni, hogy eredeti kezzel festett, hogy mind a ket oldalan ugyanazok a szinek. A gepinek van szine is meg visszaja is, a kezinek csak szine van. A repteren is lattam kezzel festettnek mondott kendoket arulni, de sok volt kozottuk a gepi, es sokan nem is tudjak felismerni. En a bemutato utan vettem 2 kezit. Egyebkent Malajzia hihetetlenul olcso. Kevesebb, mint fele minden a magyarorszagi araknak. Szombatra pedig nagyon okos modon sikerult kivalasztanom azt az egynapos turat, aminek a delutanja teljesen megegyezett a pentek delutaneval. Ez viszont izgalmasabb volt, mert a sofor az indexet nem hasznalta, bar minek is kellett volna neki, hisz nem a savban, hanem az elvalasztovonalon haladt:-) 60-nal meg 3-asban volt a sebvalto, azon kivul pedig mindenkire dudalt, ami csak elt es mozgott. Egyszer egy tanulovezeto kerult ele. Erre elkezdett meltatlankodni, hogy ilyen allatokat kiengedni az utra... Tolem pedig a tura vegen megkerdezte, hogy tetszik-e a vezetesi stilusa (merthogy vegig mellette ultem a kisbuszban) En csak mosolyogtam valasz helyett. A szombat delelottbol a femgyar es a Batu Barlang volt izgalmas. A femgyarnal van egy, a Rekordok Konyvebe is bekerult, hatlamas kavescsesze, de szerintem az soroskorso. Gyematberakasu feherarany medalt pedig 800 ringittert lehet kapni, de olyat nem vettem:) (1 ringitt= 50,- Ft, hadd ne szamoljam ki:)) ) Ma reggel pedig felszalltam a gepre, s most itt vagyok Melbourne-ben.


Ez az ut sokkal kevesbe volt faraszto, mint a Bp-KL ut. Lehet, hogy azert, mert 3 oraval kevesebb ideig tartott, lehet, hogy azert, mert nem volt teletomve a gep, mint a masik, lehet, hogy azert, mert ertelmesebb filmek kozul lehetett valasztani (de persze en belenyultam a legertelmetlenebbe, a Steven Spielberg-fele H. G. Welles filmadaptacioba-> ez egy katasztrofa, ne nezzetek meg), de az is lehet, hogy azert, mert sokkal jobban vartam Ausztraliat, mint Malajziat. Lenyeg, ami a lenyeg, hogy amikor kijottem a piros folyoson jottem, el is vettek a jo kis Halaszbastyas fabol keszult orat, amit ajandeknak szantam. De bizisten csak akkor esett le, hogy fabol van, amikor pakoltam KL-ban a hotelben. Viszont nem is neztek vegig a borondom, igy azt a 2 zacsko chipset gond nelkul athoztam, amit meg otthon csomagoltak nekem. Egy tipp, ha gyorsan akartok atmenni a hataron: vegyetek egy kevesse ertekes elelmiszert, amit bemutattok, s a tobbit siman at tudjatok hozni. Rokonaimnak is mindig bevalt ez a modszer. Nagyon aranyosak ok is, hihetetlenul kedvesek velem. Meg egy plusskoalat es egy papucsot is kaptam toluk, a papucsot hazi hasznalatra, hogy otthon erezzem magam naluk. Ketten a rokonaim: Melinda egy evvel idosebb nalam es 3 allampolgarsaga van, anyukajanak "csak" 2:) Melinda, az anyukaja es Melinda baratja laknak igy egyutt harman, ide csoppentem negyediknek. John is nagyon jo fej, o az egyetlen echte ausztral harmuk kozul. (Bar Melinda apukaja is az, de Melinda csak par eve jott vissza Ausztraliaba) John egy szo nelkul hozta a borondjeimet, nem is en kertem ra:)) Amikor meg a hazba ertunk, o elorekuldott minket, hogy nyissunk ajtot, menjunk be, o majd behozza a borondoket. Ne feljunk, nem szalad az el:) Amikor jottunk a repterrol Johnnal azt is megbeszeltuk, hogy a vilag tobbi reszen mennek az autok a masik oldalon, es Ausztralia az, ahol helyesen, a jobbkormanyos kocsik a baloldalon haldnak:)) Nekem viszont meg mindig fura, hogy itt minden a masik oldalon van, pedig Malajziaban mar szokhattam:)) Es amugy igazatok volt, amint felszallt a gep, rogton elmult az osszes felelmem, es most mar kifejezetten elvezem az utam. Viszont olyan sok a latnivalo, hogy alig tudom befogadni a latottakat.

Azt a szokasom viszont megtartottam sajnos, hogy keson fekszem, bar ennyire keson otthon azert nem szoktam. Ellenben ez segitett abban, hogy gond nelkul ataltam egy nap alatt az itteni idozonara, es reggel is problema nelkul fogok tudni folkelni. Meg ossze kell raknom az utam, mert egyelore csak a varosok vannak meg, de hogy milyen sorrenben fogom vegigjarni oket, az meg szervezesre var.

Majd kepeket is fogok foltolteni, csak legyetek turelemmel:)
Eszti
Egyre jobban közeledik az indulásom napja, de még mindig nem tudom elhinni, hogy csütörtökön elmegyek innen három hónapra. Már egyfolytában vásárolok, cuccokat pakolok ki a kanapéra, majd vissza a szekrénybe és ismét ki, nézegetem a boltokat, hátha találok még porcelánt, babát, ceruzát, bármit, ami szép és tetszene a rokonaimnak. Lassacskán viszont már el kellene kezdenem a bepakolást, de... Valahogy annyira hihetetlen nekem ez az egész. Még mindig annyira távolinak tűnik ez az utazás, pedig jövő héten ilyenkor már Melbourneben leszek. Érdekes, már akkor ki akartam menni szétnézni, mikor 18 voltam. Most vagyok 23, és végre mehetek, de nem tudom hogyan kezelni a szitut. Nem is biztos, hogy ilyeneken kellene gondolkodnom, hiszen örülnöm kellene, hogy egy régi álmom válik valóra, de egyedül megyek és valahogy félek. Persze ha már ott leszek, tuti, hogy máshogy fogom gondolni az egészet, de most akárhonnan is nézem, félek elindulni, de ugyanakkor várom is. Itthon kiadtam az "utasításokat" amúgy:))) Szüleimet megkértem, hogy minden kedden vegyék fel nekem a Szex és New Yorkot, nagyszüleimet pedig arra, hogy a Vészhelyzetet. Aztán majd elválik, hogy mennyire tudják észben tartani:))

Légiposta borítékokat is címeztem már, mert sokmindenkinek ígértem, hogy küldök képeslapot, de úgy gondoltam, hogy egyszerűbb a maláj és ausztrál képeslapokat egy borítékba tenni, és egyszerre feladni.

Visszatérve a félelmeimhez: addig nagyon el leszek anyátlanodva, amíg Melbournebe nem érek.
Eszti
A végén a
  • Dinasztia hotel
  • lett az, ahol Kuala Lumpurban meg fogok szállni. Mindenkinek köszönöm, aki segített vagy segíteni akart:) Egészen meglepődtem, amikor megláttam az áraikat. Nem hittem, hogy létezik ennyire olcsón 4*-os szálló, bár az is igaz, hogy az akciójuk csak 2006. márciusáig tart. Most már csak az ausztráliai tartózkodásom kellene megszervezni és egy költségvetést csinálni. A jövő héten elmegyek egy utazási irodához ajánlatokat kérni baleset- és poggyászbiztosításra. A rokonaimnak is nézek ajándékot, akiknél meg fogok szállni, de nincs könnyű dolgom így, hogy élelmiszert nem lehet bevinni. Mert ugye mi az, amit az ember ajándékba visz Magyarországról? Szalámi, paprika, Túró Rudi, Tokaji Aszú, Egri Bikavér:)) Namármost ez mind kilőve, úgyhogy kezdhetem nézni a Matyó babákat:) Esetleg Hunyadi László CD-t. Tényleg, van valakinek ötlete, hogy mit lehet ajándékba vinni Magyarországról egy kb. 50 éves és egy 24 éves nőnek?
    Eszti
    Még jó, hogy ránéztem a repjegyre:)) Nem 4-én, hanem 3-án indulok novemberben. Néztem volna nagyon azt hiszem, ha 4-én lettem volna Schwechaton :)) Kuala Lumpurban 4-én leszek. 6-án indulok tovább, így lesz nagyjából két napom, hogy megnézzem a maláj fővárost. Ezügyben csütörtökön jártam a Maláj Nagykövetségen. Ott a férfi azt mondta, hogy nem igazán tud nekem segíteni, mert ők csak a diplomáciai kapcsolatra vannak berendezkedve, de vannak szóróanyagaik, nyugodtan válogassak. El is hoztam egy nagy köteg anyagot, még egy kis füzetkét a helyi ételek receptjeiről is :) Közben pedig meghallgattam, hogy ő nem szereti Malajziát, meg általában senki nem szereti azt az országot, csak az ide látogató malájok. Kaptam ettől a férfitől tanácsokat is: ott is mindenki ember, ott is csak olyanok, mint itt. Mire én rögtön mondtam neki, hogy én is ettől félek :) Most már legalább honlapcímeim vannak Kuala Lumpurhoz, de még nem sikerült végignéznem őket. Ha már letisztáztam, akkor a linkekhez hozzá fogom őket adni egy külön Malajzia kategóriában.
    Eszti
    És jövő hét szerdán mehetek az útlevelemért:) Október 3-ig kell kifizetnem a repjegyet, és rá egy hónapra már indulhatok is:) Apukám kivisz Bécsig, KL-ben elleszek egyedül, Ausztráliában meg remélem nem lesz gondom, hogy kivel fedezzem fel a városokat:))) Amelyik városokat tervezem: Melbourne, Sydney, Gold Coast, Hobart, Perth Egyebek: Uluru és Korallzátony. Egyszer pedig még 3 napra szeretnék átugrani Aucklanbe is. Amúgy felfedeztem egy nagyon jó kis vonatbérletet, amivel 38.000,- értékű AUD kifizetése után egy hónapig lehet utazni a Brisbane-Melbourne vonalon. Olcsóbb, mint repjegyet venni mindenhová, meg szerintem kalandosabb is:))

  • bérlet



    Egyre jobban izgulok, végülis mégiscsak egyedül vágok neki ennek az egésznek, és három hónapot nem leszek itthon...
    Eszti
    Most veszem csak észre, hogy milyen régen nem írtam már.

    Múlt hét szerdán voltam a követségen beadni a vízumkérelmem. Ha minden jól megy, akkor az útlevelem jövő hét szerdán már a vízummal együtt fogom visszakapni:)) A kérelemhez csatoltam meghívólevelet, a meghívó bankszámla- és útlevélmásolatát, a saját munkaviszonyomról igazolást, a keresetemről úgyszintén, sőt, még az előző munkaviszonyomról is, beadtam egy papírt arról, hogy a munkaviszonyom megmarad az út után is és arról, hogy elengednek. Mivel a szüleim is támogatnak, ezért az ő bankszámlakivonatukat is és egy támogatói nyilatkozatot, ami tulajdonképpen csak annyi, hogy leírják, hogy támogatni fognak anyagilag. A követség egyébként nagyon tetszik nekem. Egy irodaház 4. emeletén van. Az ajtóban a biztonságis átnézi a táska tartalmát és fémdetektorral "körbevizsgálja" a delikvenst, csak ezután enged be. Bent hárman ülnek egy üveglap mögött, az információs, a konzuli ügyekkel foglalkozó és a vízumügyintéző munkatárs. Szeptember 1-től elvileg telefonos bejelentkezés alapján megy a vízumbeadás, ám tőlem annak ellenére elvették az anyagot, hogy nem voltam bejelentkezve. 21-én viszont telefonálnom kell, hogy meg tudjam beszélni, mikor adják vissza az útlevelem. Egyébként nekem nagyon tetszik a "belseje" is a követségnek. Van pár aboriginal tárgy, festmény kitéve, fényképek bekeretezve a fontosabb személyiségekről (John Howard, II. Erzsébet stb.), aboriginalokat abrázoló képek, van egy hatalmas Ausztrália térkép az egyik falon, az ügyintézők mögötti szekrényen pedig plüssállatok sorakoznak: kenguru, koala, bilby, wombat. Két óra is fel van függesztve a falra, az egyik a Budapesti, a másik a Canberrai időt mutatja. Az óráknak a számlapja fekete, minden más aranyozott (a keret, a számok, a mutatók). Az előtérben pedig ausztrál újságok vannak kitéve és különféle vízumigénylő űrlapok.

    Én nagyon remélem, hogy megkapom a vízumom:)) Már alig várom, hogy mehessek:)) Ha minden úgy alakul, ahogyan terveztem, akkor november 4-én indulok Bécsből, Kuala Lumpurban megállok 2 napra és úgy megyek tovább Melbourne-be 6-án. Én csak azt találom furcsának, hogy ugyanannyit kell repülni KL-től Melbourneig, mint Bécstől KL-ig, és mégis csak 2 óra az időeltolódás KL és Mel között, míg Bécs és KL között 6. Apropó, ha tud valaki olyan szervezett utat Kuala Lumpurban, aminek keretei között felvesznek a reptéren, biztosítják a szállást és a Petronas tornyokat is magában foglaló túrát szerveznek, az írjon nekem az eszti1 kukac easymail pont hu címre, mert én akárhogyan is néztem KL honlapját, nem találtam ennek megfelelőt. Előre is köszönöm:))
    Eszti
    Voltam nyaralni. Egy hétig Németországban a volt munkahelyem által szervezett úton, ahonnét Svájcba és Franciaországba is átmentünk egy kicsit. Az a hét egy rémálom volt. Ha láttatok már tipikusan magyar csürhét, hát ez az volt a javából. A boltban a pénztárnál is csak azért beszéltem németül, hogy még véletlenül se higgyék azt, hogy velük vagyok. Teljesen rendezetlenül kóválygott a csoport, viszont annál hangosabb volt mindenki. Kiabáltak és még véletlenül sem tudtak egy kis jómodort magukra erőltetni. Én amikor csak tehettem egyedül néztem várost. A boltokban elfoglalták a sávokat" és úgy kiabáltak egymásnak, hogy: "te, ez itt le van értékelve". Pedig egy igazán jó út is kisülhetett volna belőle. A következő héten Sopronban voltam a szüleimmel. Valóságos felüdülés volt a német út után:) Bár a városból nem sokat láttunk, mert leginkább Ausztriába mentünk át szétnézni. Hát, röviden ez volt a nyaralásom:)
    Eszti
    Fantasztikusan sikerült a fesztivál. Az idei táborban 21 nemzet képviseltette magát. Köztük volt Szingapúr, Japán, St. Lucia, Szíria, Örményország, hogy csak a számomra legegzotikusabbnak hangzókat említsem. A köszöntők ugyan aránytalanul hosszúvá váltak (ez volt a tábor 50. szülinapja), de a műsor része jó volt. Sokat énekeltek és táncoltak a delegációk. A brazil lány nagyon jól táncolta a szambát. Az est végéig lehetett megtippelni, hogy ez alatt az 50 év alatt összesen hány nemzet fordult meg a táborban. Azt azonban elfelejtették, hogy a kiadott műsorfüzetben ABC-sorrendben fel voltak sorolva térképmellékletestől:)) Én csak összeszámoltam, apu is és nyertünk is:)) Mindketten pólót. Apu volt a legelső nyertes. Egy sokkal jobb pólót nyert, mint én, de nem akarja nekem adni:) A sorsolás előtt még, de a műsorok után már, volt a büfé. Engem legjobban a brazil nemzeti étel érdekelt, de az nem volt annyira finom. Ellenben a szingapúri nagyon ízlett. Ami meg még jobbá tette az egész fesztivált, az a nagyon sok 2003-ban táborozó volt:) Jó volt újra látni azokat, akikkel 2 éve együtt töltöttem fantasztikus 3 hetet. Volt, aki egyáltalán nem változott, és volt, aki előnyére. Mindenesetre készítettek rólunk, 2003-asokról egy képet:)) Iéé. nem is egyet, mert ahány fényképezőgépet csak találtak, azzal mind lefényképeztek minket, még a telefonokkal is:))) A fesztivál előtt még csocsóztam is. Tényleg, azt nem is említettem, hogy a teljes 2003-as magyar delegáció kiment:)) Mind a 3 fő:) És apu volt, aki vitt minket. A holland sráccal csocsóztunk, s én annyira nevettem, hogy sikeresen lefejeltem az asztalt:) Még mindig érzem egy kicsit a helyét. Aki egy picit jobban szeretné átérezni ezt az egészet, az látogasson el az osztrák ifjúsági vöröskereszt honlapjára a linkre kattintva, egy darabig még ott lesz a tetején a banner, arra kell klikkelni és minden lényeges és lényegtelen információ olvasható lesz:))) Akinek nem műsödik a link: www.jugendrotkreuz.at a táborra vonatkozó bejegyzések angolul vannak a honlapon. Szóval én ezen a fesztiválon is fantasztikusan éreztem magam:)
    Eszti
    Most hétvégén Langenloisba fogok menni. Tudom, a legtöbbek arról sem tudnak, hogy létezik ilyen nevű település, nemhogy azt, hogy Ausztriában, de nekem kedves emlékeim fűződnek hozzá. Két évvel ezelőtt vettem részt ott egy nemzetközi táborban, ahol Malajziátol az Egyesült Államokig mindenhonnan voltak delegációk. Ez egy háromhetes hatalmas banzáj, amit a Vöröskereszt szervez, s az utolsó napok valamelyikén van egy Festival of Nations nevű program, ahol az összes nemzet előad valamit, ami a hazájára jellemző és az előadások végén a nemzeti ételekből lehet kóstolni. Mi, mint magyar delegáció gulyáslevest főztünk két éve, s nagyon finomra sikeredett. Még a kanál is megállt benne, le is van fényképezve, de azt nem tudom, hogyan tudnék képet is csatolni a bejegyzésemhez:) Kíváncsi vagyok, hogy az ideiek mit alkotnak a fesztiválon. Én már alig várom, hogy ott legyek. A vezetőség között ketten is vannak, akikkel 2003-ban még táboroztam:) Mármint táborozóként:)))
    Eszti
    Szuperjól sikerült az elmúlt hétvégém. A szombatomat egy egyórás thai-masszázzsal kezdtem. Nem szexmasszázs, ez ki is volt emelve:))) Délben pedig a családdal vendéglőben ebédeltünk, de előtte én még shoppingoltam egy kicsit:) Este pedig barát-családék jöttek vendégségbe. Vasárnap pedig kint voltam a Kapcsoltat koncerten. Lionel Richie egyszerűen fantasztikus. A Megasztárokért annyira nem rajongok, a nevüket se tudtam, a reggie-sztár bácsiért sem voltam oda. Viszont sikerült egy nagyon VIP zónába verekednem magam, így nem is kellett a kivetítőt néznem, mert élesben láttam mindent a színpadon. Ami viszont nagy meglepi volt nekem, az a két női In-Kalos biztonságis. Komolyan nem láttam még nőt In-Kalosként.

    Az összes bajom csak annyi volt, hogy ma reggel dolgozni kellett menni:)
    Eszti
    Hosszas kutakodás után az Aerovivánál intéztem a repjegy-foglalást. Igen, utazni fogok:)) Egyszerre kapom meg az ajándékom a diplomámért, a születésnapomra, karácsonyra meg húsvétra:) Ausztráliába fogok utazni novemberben, Kuala Lumpuron keresztül, ahol meg fogok állni két napra szétnézni. A vízumot még nem kezdtem intézni, holnap megyek a követségre megérdeklődni, hogy milyen papírok kellenek hozzá és hogy egy meghívólevél biztosabbá teszi-e a turista vízumot. Kuala Lumpurból ugyanis Melbournbe fogok érkezni, ahol rokonok fognak elszállásolni, az egyikük pedig kísérgetni fog, már amikor éppen ráér. Ill. én most nagyon úgy beszélek, mintha már meglenne a vízumom, de most annyira boldog vagyok, hogy nem tudom elképzelni, hogy visszadobják a vízumkérelmem.
    Eszti
    A hét elején 3 napot Párizsban voltam. A Juventus Rádiótól nyertem két jegyet a Maroon5 párizsi koncertjére, amit felajánlottam két unokatestvéremnek, akik ikrek és imádják ezt az együttest. Édesapjuk azonban nem engedte őket egyedül, úgyhogy végül még én fizethettem azért, mert nyertem:)) Alább olvasható az élménybeszámoló:


    Én Wizzair-rel mentem oda, Sky-Europa-pal vissza. A Wizzair-rel sokkal jobban meg voltam elégedve. Az unokatestvéreim Sky-Europa géppel utaztak mindkét irányban. Párizs felé 3 órát késett a gépük, ami azt eredményezte, hogy 15 perccel elõttem értek a szállásra, holott menetrend szerint 5 órával elõttem kellett volna.
    Miután én is bejelentkeztem és kicsit felfrissítettem magam rögtön neki is vágtunk a városnak. Ekkor nagyjából este 6 lehetett. Szállásunk a Sacre Cour aljában volt, így elõször oda mentünk fel. Rögtön meg is állított minket pár fekete srác, hogy akkor õk most készíetnek nekünk úgynevezett Gligli-t, ami egy hagyományos afrikai karkötõ. Mire észbekaptunk, már mind a hármunké kész volt, s mosolyogva mondták, hogy az amerikaiaknak 10 Euroért adják, de nekünk csak 5, mert mi magyarok vagyunk. Az egész nem ért többet 100 forintnál, úgyhogy el is határoztam, hogy én is megyek Gligli készítõnek a Sacre Cour aljához. Pár fénykép készítése után átsétáltunk a Montmartr-ra, ahol rögtön le akartak festeni minket, de ekkor gondosan magyarul szólaltam meg, így békén hagyott minket mindenki. Ezt követõen egy hatalmasat sétáltunk és felfedeztünk magunknak pár pékséget és kisebb boltot. Egy bagette vásárlása után elmetróztunk a Diadalívig, s fel is mentünk a tetejére. Az ikreknek a gumikerekes metró volt a legnagyobb élmény az utazásban. Azt még most sem tudom, hogy elhitték-e, hogy Párizsnak tényleg 14 metróvonala van, s az 5 RER vonal még ki is egészíti ezt. A Diadalív tetejérõl is készítettünk pár képet, megnéztük a sugárutakat magunknak, s átsétáltunk az Eiffel-toronyhoz. Nem térkép alapján, hanem követtük a kimagasló tornyot. Pánikba csak akkor estek egy kicsit, amikor egy épület takarásába került és nem látszott. Felmentünk a legfelsõ szintjére a toronynak. Csak én lettem picit rosszul, mert nagyon tériszonyos vagyok.
    A Concorde térre mentünk át innét, addigra már besötétedett. Véginéztünk a Champs Elysées-en és visszasétáltunk rajta a Diadalívig. Ott felszálltunk a metróra és visszamentünk a szállásra. Fél 12 körül értünk vissza.
    Másnap nehezen tudtunk felébredni, 8 helyett fél kilencre mentünk reggelizni, de utána ismét nekivágtunk Párizsnak. Notre Dame, Luxemburg park, Katakombák, Pére Lachaise temetõ volt az útvonalunk. Nekem a Katakombák volt a szívem vágya, de felújítás miatt zárva volt. Ilyen az én formám. Így még egyszer vissza kell mennem Párizsba:)) Miután a temetõt is megnéztük, visszamentünk a szállóba és az ikrek elkezdtek lázasan készülõdni a koncertre. Pólók, smink, haj beállítása és röpke egy óra elteltével indulhattunk is. A metrónk azonban nem járt baleset miatt, így más útvonalon kellett mennünk. Elkísértem õket a koncert helyszínéig, s amíg õk ott voltak, én vásároltam sajtot és behoztam egy kicsit az alvás-lemaradásomból. Eléjük is mentem, de ahol át akartam volna szállni, azt az állomást éjszakára lezárták felújítás miatt. Busszal jutottam vissza a koncert helyszínére. Nem sokat meséltek nekem róla, csak annyit, hogy a második sorban álltak és ilyen jól még sosem láttak együttest. Sokat ugráltak, jó volt a hangulat, s bár a legtöbben melltartókat dobáltak a színpadra, õk csak egy pólót vágtak oda:))
    Harmadik nap néztük meg a Pompidou központot, az Invalidusok templomát és a Louvre-t. Ott éppen egy diáktüntetés volt a piramis alatt. A legtöbben õket fényképezték ahelyett, hogy elindultak volna múzeumot nézni:) Nekünk azért sikerült megnéznünk a legalapvetõbb dolgokat: Mona Lisa, A Diszkoszvetõ, Milói vénusz, Napóleon megkoronázása és az a szobor, aminek sosem tudtam a nevét, de nagyon szeretem:)) : egy fejetlen angyal.
    A reptérre idõben értünk volna ki, de a lányok Orly Sud helyett Orly Ouesten szálltak le az Orlybus-ról, és amire visszaszálltunk, az visszavitt minket Párizsba. Ott kicsit pánikba estünk, hogy lekéssük a gépet, de aztán megláttam egy hotelt, ahova bementem és megkértem a portást, hogy hívjon taxit. A taxi beszélgetéssel mindennel együtt ott volt 10 percen belül, ami már csak azért is szép teljesítmény volt, mert én nem tudtam franciául, a portás pedig nem beszélt angolul. De a mutogatás, mint nemzetközi nyelv és néhány minden nyelven érthetõ szó, mint taxi csodákra képes:)) A reptérre így fél órával indulás elõtt értünk ki, ahol jött a malõr, hogy nem volt kifizetve az ikrek jegye visszafelé. Rohanás ide-oda, néhány telefon, majd lehúztam a kártyám, és a gép majd' egyórás késésének köszönhetõen idõben odaértünk a repülõgéphez.

    Mindent összevetve, én jól éreztem magam, a lányok pedig egyenesen transzban voltak a három nap alatt. Remélem a jegy-kérdés is megoldódik lassan.


    Végeredményben nagyon örülök, hogy megnyertem a játékot, de okultam a történtekbõl: ha legközelebb nyerek valamit, nem fogom felajánlani másnak:)
    Eszti
    Szombaton kaptam meg a diplomámat. Egyúttal Somogyország tiszteletbeli polgára is lettem:)) Furcsa lesz, hogy nem kell többet Kaposvárra mennem, és már nem kell izgulnom a vizsgák miatt. Szinte fel sem tudom fogni, hogy vége, hogy diplomás lettem. Annyira hihetetlen.
    Eszti
    Tegnapelőtt a repeta az államvizsgából sikeres volt:) Átmentem. Jelentem, diplomás lettem és ennek most nagyon örülök. Csak az fura még, hogy most már nem valami HELYETT megyek moziba, nézek tévét vagy számítógépezek, hanem nyugodtan, lelkiismeret-furdalás nélkül tehetem ezt:)
    Eszti
    Tegnap államvizsgáztam. Sajnos olyan szimpatikusnak talált a vizsgabizottság, hogy ismét látni akar:( Remélem, az utóvizsgán már simán átmegyek. Egy picit azért most le vagyok törve.
    Eszti
    Egész jól belejöttem a kódolásba:) Egész sok időt töltöttem délután a linkek hozzáadásával és közel a 3/4-ét hozzáadtam, amit akartam. Lehet, hogy megtanulok programozni is, ha már így belejöttem :D
    Eszti
    Ma elszállt az egész blogom, amikor megpróbáltam linkeket hozzáadni:)) Nem is káromkodtam, csak mosolyogtam egyet, "újrakomponáltam" az egészet és most már nagyon bízom benne, hogy megmarad az összes beállításom.