Eszti
Fantasztikusan sikerült a fesztivál. Az idei táborban 21 nemzet képviseltette magát. Köztük volt Szingapúr, Japán, St. Lucia, Szíria, Örményország, hogy csak a számomra legegzotikusabbnak hangzókat említsem. A köszöntők ugyan aránytalanul hosszúvá váltak (ez volt a tábor 50. szülinapja), de a műsor része jó volt. Sokat énekeltek és táncoltak a delegációk. A brazil lány nagyon jól táncolta a szambát. Az est végéig lehetett megtippelni, hogy ez alatt az 50 év alatt összesen hány nemzet fordult meg a táborban. Azt azonban elfelejtették, hogy a kiadott műsorfüzetben ABC-sorrendben fel voltak sorolva térképmellékletestől:)) Én csak összeszámoltam, apu is és nyertünk is:)) Mindketten pólót. Apu volt a legelső nyertes. Egy sokkal jobb pólót nyert, mint én, de nem akarja nekem adni:) A sorsolás előtt még, de a műsorok után már, volt a büfé. Engem legjobban a brazil nemzeti étel érdekelt, de az nem volt annyira finom. Ellenben a szingapúri nagyon ízlett. Ami meg még jobbá tette az egész fesztivált, az a nagyon sok 2003-ban táborozó volt:) Jó volt újra látni azokat, akikkel 2 éve együtt töltöttem fantasztikus 3 hetet. Volt, aki egyáltalán nem változott, és volt, aki előnyére. Mindenesetre készítettek rólunk, 2003-asokról egy képet:)) Iéé. nem is egyet, mert ahány fényképezőgépet csak találtak, azzal mind lefényképeztek minket, még a telefonokkal is:))) A fesztivál előtt még csocsóztam is. Tényleg, azt nem is említettem, hogy a teljes 2003-as magyar delegáció kiment:)) Mind a 3 fő:) És apu volt, aki vitt minket. A holland sráccal csocsóztunk, s én annyira nevettem, hogy sikeresen lefejeltem az asztalt:) Még mindig érzem egy kicsit a helyét. Aki egy picit jobban szeretné átérezni ezt az egészet, az látogasson el az osztrák ifjúsági vöröskereszt honlapjára a linkre kattintva, egy darabig még ott lesz a tetején a banner, arra kell klikkelni és minden lényeges és lényegtelen információ olvasható lesz:))) Akinek nem műsödik a link: www.jugendrotkreuz.at a táborra vonatkozó bejegyzések angolul vannak a honlapon. Szóval én ezen a fesztiválon is fantasztikusan éreztem magam:)
Eszti
Most hétvégén Langenloisba fogok menni. Tudom, a legtöbbek arról sem tudnak, hogy létezik ilyen nevű település, nemhogy azt, hogy Ausztriában, de nekem kedves emlékeim fűződnek hozzá. Két évvel ezelőtt vettem részt ott egy nemzetközi táborban, ahol Malajziátol az Egyesült Államokig mindenhonnan voltak delegációk. Ez egy háromhetes hatalmas banzáj, amit a Vöröskereszt szervez, s az utolsó napok valamelyikén van egy Festival of Nations nevű program, ahol az összes nemzet előad valamit, ami a hazájára jellemző és az előadások végén a nemzeti ételekből lehet kóstolni. Mi, mint magyar delegáció gulyáslevest főztünk két éve, s nagyon finomra sikeredett. Még a kanál is megállt benne, le is van fényképezve, de azt nem tudom, hogyan tudnék képet is csatolni a bejegyzésemhez:) Kíváncsi vagyok, hogy az ideiek mit alkotnak a fesztiválon. Én már alig várom, hogy ott legyek. A vezetőség között ketten is vannak, akikkel 2003-ban még táboroztam:) Mármint táborozóként:)))