Eszti
Egyre jobban közeledik az indulásom napja, de még mindig nem tudom elhinni, hogy csütörtökön elmegyek innen három hónapra. Már egyfolytában vásárolok, cuccokat pakolok ki a kanapéra, majd vissza a szekrénybe és ismét ki, nézegetem a boltokat, hátha találok még porcelánt, babát, ceruzát, bármit, ami szép és tetszene a rokonaimnak. Lassacskán viszont már el kellene kezdenem a bepakolást, de... Valahogy annyira hihetetlen nekem ez az egész. Még mindig annyira távolinak tűnik ez az utazás, pedig jövő héten ilyenkor már Melbourneben leszek. Érdekes, már akkor ki akartam menni szétnézni, mikor 18 voltam. Most vagyok 23, és végre mehetek, de nem tudom hogyan kezelni a szitut. Nem is biztos, hogy ilyeneken kellene gondolkodnom, hiszen örülnöm kellene, hogy egy régi álmom válik valóra, de egyedül megyek és valahogy félek. Persze ha már ott leszek, tuti, hogy máshogy fogom gondolni az egészet, de most akárhonnan is nézem, félek elindulni, de ugyanakkor várom is. Itthon kiadtam az "utasításokat" amúgy:))) Szüleimet megkértem, hogy minden kedden vegyék fel nekem a Szex és New Yorkot, nagyszüleimet pedig arra, hogy a Vészhelyzetet. Aztán majd elválik, hogy mennyire tudják észben tartani:))

Légiposta borítékokat is címeztem már, mert sokmindenkinek ígértem, hogy küldök képeslapot, de úgy gondoltam, hogy egyszerűbb a maláj és ausztrál képeslapokat egy borítékba tenni, és egyszerre feladni.

Visszatérve a félelmeimhez: addig nagyon el leszek anyátlanodva, amíg Melbournebe nem érek.
Eszti
A végén a
  • Dinasztia hotel
  • lett az, ahol Kuala Lumpurban meg fogok szállni. Mindenkinek köszönöm, aki segített vagy segíteni akart:) Egészen meglepődtem, amikor megláttam az áraikat. Nem hittem, hogy létezik ennyire olcsón 4*-os szálló, bár az is igaz, hogy az akciójuk csak 2006. márciusáig tart. Most már csak az ausztráliai tartózkodásom kellene megszervezni és egy költségvetést csinálni. A jövő héten elmegyek egy utazási irodához ajánlatokat kérni baleset- és poggyászbiztosításra. A rokonaimnak is nézek ajándékot, akiknél meg fogok szállni, de nincs könnyű dolgom így, hogy élelmiszert nem lehet bevinni. Mert ugye mi az, amit az ember ajándékba visz Magyarországról? Szalámi, paprika, Túró Rudi, Tokaji Aszú, Egri Bikavér:)) Namármost ez mind kilőve, úgyhogy kezdhetem nézni a Matyó babákat:) Esetleg Hunyadi László CD-t. Tényleg, van valakinek ötlete, hogy mit lehet ajándékba vinni Magyarországról egy kb. 50 éves és egy 24 éves nőnek?
    Eszti
    Még jó, hogy ránéztem a repjegyre:)) Nem 4-én, hanem 3-án indulok novemberben. Néztem volna nagyon azt hiszem, ha 4-én lettem volna Schwechaton :)) Kuala Lumpurban 4-én leszek. 6-án indulok tovább, így lesz nagyjából két napom, hogy megnézzem a maláj fővárost. Ezügyben csütörtökön jártam a Maláj Nagykövetségen. Ott a férfi azt mondta, hogy nem igazán tud nekem segíteni, mert ők csak a diplomáciai kapcsolatra vannak berendezkedve, de vannak szóróanyagaik, nyugodtan válogassak. El is hoztam egy nagy köteg anyagot, még egy kis füzetkét a helyi ételek receptjeiről is :) Közben pedig meghallgattam, hogy ő nem szereti Malajziát, meg általában senki nem szereti azt az országot, csak az ide látogató malájok. Kaptam ettől a férfitől tanácsokat is: ott is mindenki ember, ott is csak olyanok, mint itt. Mire én rögtön mondtam neki, hogy én is ettől félek :) Most már legalább honlapcímeim vannak Kuala Lumpurhoz, de még nem sikerült végignéznem őket. Ha már letisztáztam, akkor a linkekhez hozzá fogom őket adni egy külön Malajzia kategóriában.