Eszti
És szégyellem, hogy még mindig nem Canberráról fogok írni…

Hol is kezdjem. Először is 8000 dollárral emelték a fizetésem. Sokkal elfoglaltabb lettem és az első héten a kolleganőm távozása után minden este úgy éreztem magam, mint akit háromszor kihánytak. Míg a buszon általában olvasni szoktam, addig az első bérszámfejtéses nap végén csak bámultam ki az ablakon és jól esett nem gondolni semmire. Mostanra már kicsit jobb lett a helyzet, kezdek hozzászokni az új munkaköreimhez és sokkal könnyebben megy, mint az elején. A superannuation-t is kifizettem a munkavállalók után, nem volt egyszerű összevadászni a szükséges papírokat. Aztán a TAFE ügyintézés egy totális káosz. Gyakorlatilag senkinek az anyaga nem volt rendben, most kezdek rájönni milyen rendetlen is volt Éva. A gyakornok-központból kijött egy pasas, hogy kitöltesse az új gyakornokokkal a szükséges papírokat és mondta, hogy kérdezzek nyugodtan bármit, akármilyen hülyeségnek tűnik is, mert jövő hét pénteken felmond. Az a vicces helyzet állt elő, hogy nekem is teljesen új minden, meg az ügyintézőnek is az lesz. Szeretem az ilyen vak vezet világtalant helyzeteket… A bérszámfejtés jól megy, eddig még nem volt rám panasz. Csak két ember pampogott, de egyiküknek sem volt igaza. Az egyik egy szerelő-tanonc volt, aki nem értette, hogyha egyszer már másodéves, akkor miért az elsőéves órabérét kapja. Mondtam, hogy azért, mert ha a fizetési periódus közepén vált évet, akkor csak a következő periódustól számol a magasabb bér. A másik pedig az autószerelőnk, aki már 10 éve dolgozik a Rotricnál. Ő ezalatt a 10 év alatt még egyszer nem kapott a szerszámai után pénzt. A szerelőknek jár, de az autószerelőknek nem. Erre elkezdett hőbörögni nekem, hogy miért nem kapja, s utaljam már neki is. Mondtam neki, hogy beszélje meg Steve-vel, s ha ő azt mondja, hogy fizethetem, akkor majd fizetni fogom. A vicces az, hogy Barrytől már megkérdezte ugyanezt, aki szintén azt mondta, hogy beszélje meg Steve-vel. De én nem vagyok olyan hülye, mint amilyennek látszom, ha a főnök nem hagyja jóvá, akkor én magamtól, csak azért mert valaki azt mondja, nem fogok extra pénzt fizetni.

A másik örömhír, hogy állandó lakos lettem :) Már be is ragasztattam az útlevelembe a vízumot :) Most már nem tehetnek ki az országból :) Meg vagyok elégedve az ügyintézéssel. Október eleje körül adtam fel a kérelmem, s már február elején megkaptam a vízumomat. Ahhoz képest, hogy 6-8 hónap várakozási időt mondtak, nem rosz ez a 4 hónap. Gondolom első ránézésre látszott, hogy nem kamu kérelem, hanem teljesen őszinte. Ha hajnali kettőkor jönnének hozzánk, akkor is minket találnának otthon. Nem másik pasast, nem másik nőcit. Örülök :) Még két év és állampolgár leszek :)

Azon felül elkedtünk lakást is nézni. Richarddal úgy gondoltuk, most a legalkalmasabb a pillanat arra, hogy végre a saját lakásunkat kezdjük el törleszteni, ne pedig az ablakon dobáljuk ki a pénzt albérlet formájában. Szombatonként lakásról lakásra járunk mostanában és igyekszünk megtalálni a megfelelőt. Ha majd megtaláltuk az igazit, akkor szólok :)