Patricket agyon fogom ütni
PostedAzt hiszem régebben már rengeteget panaszkodtam róla itt a blogomban. Most ismét elérkezett az ideje egy panaszáradatnak. Szóval minden új munkának számot kell adni, ami egyszerűnek hangzik, én tudom. Úgy történik mindez, hogy Patrick fogja a soron következő zöld színű kártyát és kitölti rajta az adatokat (ügyfél, munka címe, dátum, manager, elvégzendő munka leírása stb…) Ez a zöld kártya marad az irodában. Aztán fog egy önindigós sárga színű kártyát, azon is kitölti az adatokat, s ezt a sárga kártyát odaadja a managernek. A manager megtartja magának az indigóval másolt példányt (később pedig én kapom, amikor kiszámlázom a munkát), a tollal írtat pedig odaadja a villanyszerelőnek, aki a munkát fogja végezni. Csak hogy írásban is meglegyen neki, hogy mit kell csinálnia. Elvileg egyszerűnek hangzik, nem? Bárki, aki már tud írni, el tudná végezni, akár még egy hatéves is. Namost Patrick viszont olyan szinten lusta, hogy az már irritáló. Azt már megszoktam tőle, hogy gyakran lehagyja a dátumot vagy nem írja rá a zöld kártyára a kontaktember vagy a manager nevét. Már ahhoz is hozzászoktam, hogy amikor szerdán megkapom a jelenléti íveket, akkor sokszor azért nincs rajta a munkának a száma, mert Patricknek letört volna a keze, ha megfog egy zöld színű kártyát és kitölti az adatokat. Miért is kellene bekerülnie a rendszerbe egy munkának, ami pénzt hoz, amiből többek közt az ő fizetését is kigazdálkodják? Ilyen esetekben én megfogom a soron következő kártyát és kitöltöm a jelenléti ív alapján kb. 1 perc alatt. És otthagyom neki, hogy a sárga kártyát kitöltse. Most szerdán is ez történt. Fogtam, kitöltöttem és otthagytam neki, hogy fejezze be. Mondta, hogy azért nem töltötte ki, mert senki nem mondta meg neki, hogy mi a munka címe. Figyelem, 29-én végezte el a munkát a villanyszerelő és 4-én még mindig nem volt kitöltve a kártya, mert hogy nincs cím. Miért nem bírja kinyitni a száját és kérdezni? Vagy ha már egyszer úgysincs soha minden adat kitöltve azon a nyomorult kártyán, akkor miért nem hagyta ki a címet, hogy majd utólag kitölti? Grr. Péntekente szoktam beleírni a héten keletkezett új munkákat a piros könyvbe, ahol minden munkát nyilvántartunk. A zöld kártyák alapján szoktam beleírni. S most pénteken sehol nem találtam azt a kártyát, amit én töltöttem ki a szám nélküli jelenléti ívhez. Ma reggel átfésültem az irodát és megtaláltam. Amögé a doboz mögé lökte be Patrick, amiben a sárga kártyákat tartja. Nehéz volt észrevenni emiatt. Mi a jó életet kellett neki csinálnia szerdától ma reggelig, hogy még mindig nincsen kitöltve az a nyomorult sárga kártya???? Ha egy percet igénybe vesz már sokat mondok. Nem. Ő nem tölti ki. Inkább belöki egy olyan helyre, ahol senki nem látja, s úgy tesz, mintha nem is létezne. És ehhez nem tudok hozzászokni. Egész nap mást sem csinál, mint telefonon beszélget az ismerőseivel, a fennmaradó idejében pedig a Facebookon lóg. Dolgozni még egyszer sem láttam, amikor odamentem az asztalához valamiért. Mindig éppen akkor teszi le tálcára a Facebookját, amikor arra sétálok. De biztosan én sétálok mindig akkor arra, amikor ő Facebookon jár, s amikor nem vagyok ott, akkor gőzerővel dolgozik…. Legszívesebben teljes erőmből tarkón vágnám. Ugyanezért a hozzáállásért az Eva nevű kolleganőmet páros lábbal rúgták ki. De Patrick érinthetetlen, még jutalmat is kap karácsonykor el nem végzett munkájáért. De amikor nincs kibúvó és muszáj dolgoznia, akkor olyan látványosan tud szenvedni, mintha csak ő dolgozna az egész Rotricnál. Érdekes mód a villanyszerelőink, akik szombatonként 14-16 órát is dolgoznak, ha arról van szó, nem szenvednek látványosan. És ők tényleg dolgoznak, nem pedig Facebookon múlatják az időt. Greg nevű kollegámat sem hallottam még sosem panaszkodni, pedig ő is 12-14 órákat dolgozik naponta. És ő sem Facebookra használja a számítógépét. Ill. nem mondok igazat, hallottam már panaszkodni. De nem a munka miatt, hanem amiatt, hogy Patrick milyen lusta disznó, és hogy olyan udvariatlanul szokott beleböfögni a telefonba, hogy az ügyfelek inkább a drágább percdíjú mobilt választják akkor is, ha az irodájukban ülnek, csak ne kelljen Patrickkel beszélniük. Érdekesmód azalatt az óra alatt, amíg én szoktam felvenni a telefonokat Patrick ebédszünete alatt, sokkal több hívás szokott érkezni, mint a nap többi részében.
Hétfői panaszáradatomat halottátok.


Miért érinthetetlen? Valakinek a valakije?
Ez az, amit senki nem tud. Senkinek a senkije, de itt “dolgozik” már 20 éve. A legszebb az egészben az, hogy a főnököm fiai azok rendesen dolgoznak. Félig családi vállalkozás ez ugyanis, a főnököm öccse a cég egy másik részlegét vezeti, az ő fia épp villanyszerelő tanonc abban a részlegben. A főnököm 3 fia szintén itt dolgozik, ők is rendesen végzik a munkájukat. Tehát azok, akik valakinek a valakijei, azok rendesen dolgoznak. Azt hiszem, hogy nem mindent arra találtak ki, hogy én megértsem.