Eszti
Nemsokára folytatom Párizst, de ez a hír megéri, hogy félbeszakítsam az élménybeszámolót.

Szóval a 181 kilós utas miatt egy másik utas nem tudott leülni a saját helyére, viszont tele volt a gép, ezért nem tudták átültetni máshova. Emiatt a 7 órás út alatt végig állnia kellett, még felszállásnál és leszállásnál sem tudott ülni. 800 dollárt fizetett a jegyéért, a légitársaság felajánlott neki 200 dollár kártérítést. Nem győztek bocsánatot kérni a kövér utas is és a légi utaskísérők is. (a szerk. megjegyzése: a Yahoo már megint nem enged kommentelni)

Nekem több problémám is van ezzel.

1. Ha egy utas csak 2 székben fér el, akkor igenis vegyen magának 2 egymás melletti ülésre szóló jegyet. Ennek hiányában pedig ne engedjék fel a gépre.

2. Ha mégis felengedték, és látják a helyzetet, akkor szállítsák le és tegyék át a legközelebbi olyan járatra, ahol van két hely egymás mellett.

3. A 200 dollár kártérítés nevetséges, nem ezért a szolgáltatásért fizetett a vékonyabbik utas 800 dollárt. Szerintem visszajárna neki a jegy teljes ára.

Eszti
Hol is kezdjem? Annyira sok élmény ért bennünket és olyan pezsgő város Párizs, hogy tényleg azt sem tudom, hol kezjem az élménybeszámolót. Én már negyedszer látogattam ebbe a csodálatos városba, de még végtelen alkalommal tudnék visszamenni. Richard most volt először, és azt mondta, hogy minden várakozását felülmúlta. Legjobb barátnőmet látogattuk meg, és ezt egybekötöttük városnézéssel is.

Legelőször Monet kertjébe mentünk. Annyira szép, még nekem is tetszett :)

Volt egy óránk a jegyvásárlás és a vonat indulása között, úgyhogy beültünk egy kávézóba. Én kértem croissan-t is, a pincér pedig azt mondta, hogy nekik nincs, de átmegy a szomszéd pékségbe és hoz nekem. Azt hittem, viccel, de nem viccelt :)

Itt akkor ki is térnék arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a franciák közvetlenek, barátságosak, és igenis beszélnek angolul. Akik meg kevésbé, azok is igyekeznek kommunikálni. Még a pékségben is, ahol reggelente a bagettünket vettük.

Monet kertjéből az Invalidusokhoz mentünk, ahol Napóleon sírját is megnéztük, meg a hadmúzeum egy részét, amennyi még belefért zárásig az időbe.

A következő napot a Louvreban kezdtük. Imádtam :)

A nap hátralévő részével és az út többi részével majd később jelentkezem :)

Eszti
kocsi a síneken
Eszti
Az elmúlt hónapban azért hallgattam, mert otthon jártam. Eltöltöttem összesen 3 hetet Magyarországon, egy hetet Párizsban, 5 napot Londonban és 2 napot Dubaiban. Kezdem Magyarországgal az élménybeszámolót, aztán majd apránként folytatom. Ha sikerült a képeket rendszerezni, akkor azokból is felteszek néhányat.

Szóval Budapestet igyekeztem a kívülálló szemével nézni. Azt állapítottam meg, hogy nagyon sok olyan épület van a belvárosban, ami nagyon szép lehetne, ha szánnának némi pénzt a renoválására.

Sok papírmunkát is végeztem, le kellett ugyanis cserélnem a teljes iratgarnitúrám és lezárni a magyar bankszámlám. Az okmányirodától rettegtem, de nagyon kellemes meglepetés ért, mert egy életvidám, mosolygós, segítőkész hölgy volt az ügyintézőm, aki nem akart belekötni semmibe, hanem azt nézte, hogyan lehet a legjobban megoldani a dolgot. A bankban is segítőkészek voltak, az ügyintézőm ugyan először kicsit hűvös volt velem, amikor mondtam, hogy lezárni akarom a számlámat, de amikor elmondtam, hogy nem azért, mert ne lennék elégedett a szolgáltatásaikkal, hanem azért, mert már nem élek az országban és nincs rá szükségem, akkor pozitívra váltott. Mondta nekem, hogy ő is menne, ha tehetné. Az a baj, hogy akárhány rokonnal, baráttal, ismerőssel beszéltem, mindenkitől ezt hallottam. Viszont ami az ügyintézést illeti, ténlyeg annyira udvariasak és segítőkészek voltak mindenütt, hogy azt hittem, rossz országban járok. De aztán elmúlt a hiányérzetem, amikor elmentünk Richarddal bevásárolni a helyi CBA-ba. 1065 forint értékben vásároltunk, de csak húszezresünk volt. Félve adtam oda, a nő pedig rögtön elkezdett undokan morogni, hogy “Húszezres??? 65 legalább lesz?”, és személyes sértésnek vette, hogy ekkora pénzzel fizettünk.

Valamelyik nap elmentünk az Árkádba ebédelni. Amikor megnyílt ott a Főzelékfaló, akkor jót mosolyogtam magamban, hogy mégis ki venne főzeléket, amikor ott van mellette a McDonald’s. Erre most úgy vetettem magam rá a tökfőzelékre, mintha legalábbis nem ettem volna semmit előtte hetekig :) Hiába na, a korral változik az ember ízlése. Ahol csak tehettem, mindenhol főzeléket kértem. Tök-, bab-, finomfőzeléket, spenótot, sóskát. Rájöttem, hogy imádom a főzelékeket :) Jogos a kérdés, hogy akkor otthon miért nem csinálok, de itt egyszerűen nem ugyanolyan ízű dolog jön ki belőle, mint ott. A bosrófőzelékből ki tudok hozni ugyanolyat, mint Budapesten, de másból nem.

Voltunk Lajosmizsén is csikós bemutatón a Tanyacsárdában. Aki arra jár, menjen el megnézni, szerintem érdemes.

A tízéves érettségi találkozóm is egybeesett az ottlétemmel, így szerencsére arra is el tudtam menni.

Jártunk Siófokon is, épp akkor volt a tojás fesztivál, amikor mentünk, de tojást csak egyetlen standnál láttunk :)

Fogorvosnál is jártam, így most már teljesen rendben vannak a fogaim :) Richard is volt, neki azt mondta a doki, hogy sehol semmi baj a fogaival. Richard meg is jegyezte, hogy ilyen még nem fordult elő vele, hogy egy fogorvos azt mondta volna neki, hogy minden oké :)

Jártunk a Sziklakórházban is, ahol lehetett a szuvenírrészlegnél játékfegyvereket is kapni. El is röhögcséltünk Richarddal, ahogy azt taglaltuk, milyen poénos is lenne egy ilyet a kézipoggyászba tenni, majd megkomolyodtunk, és elvetettük az ötletet :)

Egyebekben pedig rengeteg rokonnal, baráttal, ismerőssel találkoztam, jól be tudtam vásárolni normális ruhákból, és bár pihentetőnek egyáltalán nem volt mondható az utam, nagyon jól éreztem magam.

A búcsúebédet a Korona Kert Étteremben költöttük el, amit szintén nagyon ajánlok mindenkinek. Szép az épület kívül is és belül is, udvariasak a pincérek, széles az ételválaszték és minden nagyon finom.

Eszti
Leesik 3 csepp eső és összeomlik a vonatközlekedés Sydneyben. Haza akartam jutni ma munka után a Chatswoodi állomásról, ám jött egy villámzivatar, és St Leonards-nál megálltak az én irányomba közlekedő vonatok, mondván, hogy felsővezeték probléma van ott, de érdekes mód a város fele jártak a vonatok, csak Hornsby irányába nem. Azt is mondták, hogy Beecroftnál meg rádőlt egy fa a sínekre. És hogy előre meg nem jósolható ideig egyáltalán nem fog járni vonat St Leonards és Hornsby között, sem Gordonon keresztül, sem Eppingen keresztül. Nem, pótlóbuszokat nem szerveznek. Nem, nincs ennél több információjuk, de ha majd lesz, szólnak.

Nekem elkezdett járni az agyam, hogy mégis hogyan juthatnék haza. Richardnak nincs jogosítványa, így kocsival nem tud értem jönni. Busz nem jár Chatswood és Hornsby között. Felhívtam a közelben lakó sógoromat, hogy van-e ötlete, azt mondta, hogy fogjak taxit. Felhívtam Matt nevű kollegámat, aki vadul kereste a lehetőségeket interneten, talált is valamit, csak 4x kellett volna hozzá buszt váltani. Még az is eszembe jutott, hogy valahonnan a QVB környékéről megy busz Hornsbyba, csak nem tudtam, hogy pontosan mi is a menetrendje, nem akartam potyára bemenni a belvárosba, hogy aztán integethessek az utolsó busznak. Már épp nagyon el akartam keseredni, amikor bemondták a hangosbeszélőn, hogy az egyik városba tartó vonatot visszafordítják és Eppingen keresztül ez a vonat el fog menni Hornsbyig. Megörültem ennek nagyon, lelkesen fel is szálltam rá, és egy órával később, mint szoktam, már haza is értem, és még azt az állítólagos sínre dőlt fát sem láttam Beecroftnál. Csak azt nem tudom, azok mit csináltak, akiknek mindenképpen Gordonon keresztül kellett menniük, mert nincs az állomásuk a Chatswood-Epping vonalon. Lehet, hogy ők még most is Chatswoodban csücsülnek, és felváltva hallgatják vagy azt a bejelentést, hogy sajnáljuk, nincs semmi információnk, de pótlóbusz biztosan nem fog járni, vagy azt, hogy a következő vonat Gordonon keresztül Hornsbyba megy majd (ha valaha ideér persze).

Most komolyan kérdezem, egy olyan helyen, ahol még akkor sem érek ki a városból, ha 2 órát haladok autópályán, nem lehetne hatékonyabb a problémakezelés? Nem lehetne a vonat mellett buszokat is járatni a fontosabb csomópontok között? ÉS VALAMI HASONLÓ MINDEN EGYES ALKALOMMAL LEJÁTSZÓDIK, AMIKOR ESIK PÁR CSEPP ESŐ. MIÉRT NEM LEHET MÁR VÉGRE TENNI VALAMIT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY EZ MEGELŐZHETŐ LEGYEN???????

Eszti