Eszti
A Chatswood-i vonatállomás alakulgat, változik. (Kivéve ezt, ezt még mostanra se csinálták meg, csak a sárga szalag tűnt el róla meg az a cikkcakos izé a közepéről.) Egyre több bolt nyit meg, a vonat szintjén már majdnem az összes üzlet elkészült és várja a vásárlóit. A felsőbb szintek is jól haladanak. Van az utcaszinten egy Woolworths meg egy elegánsabb kávézó, nemsokára nyit az NAB. A vonat szintjén van rengeteg kis kávézó, McDonald's, teázók, fodrász, utazási iroda, drogéria/patika, kínai éttermek, gyümölcssalátás stb.

Nem tudom, hogy a többi állomáson is volt-e, vagy csak Chatswood egyedi promóciójáról volt szó, de múlt héten rendeztek egy "Happy Back To Work" (azaz boldog vissza a munkába) hetet. 3 nap ilyen csokit osztottak minden arra járónak:


és még egy szórólap is járt vele, hogy az Interchange Facebook-oldalán be lehet nevezni egy versenybe, ahol megnyerhetjük az éves kávéadagunkat ingyen.

2 nap pedig ingyen masszás volt, amit én nem vettem igénybe, mert túl sokan várakoztak rá.

Ma reggelre már sajnos eltűntek a "Happy Back To Work" pólósok, de legalább részese lehettem egy ötletes promóciónak :)
Eszti
Az év végi leállás alatt megnéztük Richarddal ezt az új Mózes-filmet. Bár ne tettük volna. Ha Jézusról csinált volna valaki ennyire pontatlan, hibás, jellemét eltorzító filmet, akkor az egész világ felháborodott volna. Ráadásul Ridley Scott arcot adott I-tennek. Egy 10 (?) éves fiúét... Amikor a zsidó vallás tiltja I-ten ábrázolását. (Sőt, nevének kimondását/leírását is.) Muszlimok már kevesebbért is robbantottak embert.

Nem is tudom, mi volt a nagyobb problémám: Mózes jellemének helytelen ábrázolása vagy pedig az, hogy I-ten arcot kapott. Azt hiszem mind a kettő egyformán dühít. Az odáig rendben van, hogy nem kötelező mindenkinek vallásosnak lennie, vagy pláne a zsidó hitet követnie, hinni sem kötelező a Biblia egyik eseményében sem, de ha valaki egy Bibliai személyről készít 150 perces filmet, akkor ugyan maradjon már hű a Bibliához.

Aztán gondoltam, hogy ha már a jellemábrázolás ilyen borzalmas, akkor legalább a mai technika segítségével a Vörös tenger szétnyitását meg lehet csinálni sokkal látványosabbra, mint a Charlton Heston-féle Tízparancsolatban. Reméltem, hogy legalább ez az egy elem jó lesz benne. Erre Ridley Scott még a tenger szétnyitásának történetét is megváltoztatta. A zsidók este lefeküdtek és reggelre eltűnt a tenger. Paff. Semmi vessző, semmi alagút, semmi csoda. A Tóra szerint I-ten ekkor igen erősen jelen volt, hogy segítse a zsidók túlpartra jutását, a film szerint meg épp ekkor nem volt velük I-ten. Ráadásul a zsidók rohantak, mert elkezdett összezárni a tenger két oldalról, amikor a Tóra szerint nyugodt tempóban, száraz lábbal keltek át és csak az egyiptomiak felett csapott össze a tenger, amikor Mózes a túlpartra érvén megsuhintotta a botját és bezárta azt. Mondtam már, hogy bot sem volt a jelenetben?

Tulajdonképpen az Exodus teljes történetét megváltoztatta a "kedves" rendező. Pl. a tíz csapás egyáltalán nem így nézett ki a Tóra leírása szerint, sőt nem is volt meg 10 a csapások száma a filmben, én számoltam. A Tóra szerint Mózes minden egyes csapás előtt elment a fáraóhoz Áronnal, hogy megkérje, engedje el a népét. Ehhez képest a filmben a majdnem-10 csapás egybefolyt, nem volt köztük szünet, Mózes nem járt egyszer sem a fáraónál, Áron meg még úgy se, és nem az érződött rajta, hogy ezt most I-ten csinálja, hanem természeti katasztrófaként lett bemutatva, mint egy dokumentumfilben. És mint mondtam, meg sem volt mind a 10 csapás, ami meg mégis megvolt, abból volt, ami hibásan.

Aztán meg Mózes vitái I-tennel. Igen, vitatkozott Vele a Tóra szerint, de nem ennyiszer, nem ekkor, nem ezekről a témákról és nem ebben a formában. Azon túl meg a Tóra szerint sokkal alázatosabb volt Mózes, mint amilyennek a film bemutatja. Nem volt ennyire pökhendi és arrogáns.

Meg nem a 40-es éveiben volt, amikor kivezette Izrael népét Egyiptomból, hanem a 80-as éveiben. Ja és nem mellesleg a kőtáblákat és a Tórát sem ott frissiben vette át a tengerparton, hanem 50 nappal később a Sínáj hegynél. Ezek átvételére külön ünnepe van a zsidóságnak, amit Shavuotnak hívunk. Az Exodust pedig Pészach ünnepli, ami annyira bonyolult ünnep, hogy 20 bejegyzés kellett nekem a bemutatásához. Át se vehette volna a zsidóság a Tórát azon nyomban, mert még nem volt spirituálisan felkészülve erre. Kellett az a 7 hét a kivonulás és Shavuot között, amit az Omer időszakának nevezünk, hogy Izrael gyermekei maguk mögött tudják hagyni a rabszolgaság spirituális állapotát és felkészüljenek a Tóra átvételére.

Én még nem láttam akkurátus Mózes-filmet. Már ott elrontja az összes rendező, hogy Mózest tehetséges szónoknak állítja be, amikor a Tóra szerint Mózes beszédhibás volt, és emiatt általában bátyja, Áron beszélt helyette. De ennyire silány, az eredeti történetet és karaktert semmibevevő/eltorzító filmet én még nem láttam. Pedig ha egy igazán tehetséges filmrendező venné a fáradságot, és hű maradna az eredeti történethez, akkor a mai filmtechnikai eszközökkel bámulatosan lélegzetelállító filmet lehetne készíteni Mózes életéről, kihangsúlyozva az Exodust és a Tóra átvételét.

A zsidóságnak Mózes az, ami a kereszténységnek Jézus vagy az iszlámnak Mohamed. Mekkora lett volna a közfelháborodás, ha az utóbbi kettő életéről készül ennyire fals film?

Szóval akit érdekel az Exodus valódi története, az inkább a Tórát olvassa. Vagy legalább egy Haggadát.